Ha ma feltesszük azt a kérdést főként kerttel rendelkező, a kertészkedést kedvelő vagy éppen új otthonukat épp most megteremtő embereknek, hogy mi is az az automata öntözőrendszer, egyre többen tudják a választ. Az internet korábban ma már rengeteg információ elérhető az automata öntözőrendszerekről is, de reméljük Ön ezen az oldalon találkozik először az öntözőrendszerrel, így segítségére lehetnek az alábbi információk.

Az öntözés és öntözőrendszer fogalma

Ha meg kellene fogalmaznunk az automata öntözőrendszer fogalmát egy lexikon számára, az valahogy így hangzana:
automata öntözőrendszer: egy előre, profin megtervezett, földben láthatatlanul futó műanyag csőrendszer, amelyek a felhasználás fajtájától függően különböző típusú szórófejekben végződnek, víznyomás hatására kiemelkednek a föld síkjából. Egy automata vezérlő segítségével előre a kert adottságaihoz igazodó, meghatározott időben programozható öntözést tesz lehetővé.
Ez a megfogalmazás elég száraznak tűnhet, de ha azt mondjuk, hogy az automata öntözőrendszer egy olyan láthatatlan segítség, mellyel fáradtság nélkül gondoskodhat a kertjében lévő növények számára az ideális vízmennyiségről, ezáltal egy szebb, esztétikusabb, egészségesebb, élhetőbb környezetet alakíthat ki, saját maga, családja és környezete számára és ezáltal saját életminőségünk szintén is emelhetünk, már jobban hangzik.

Rohanó életünkben egyre kevesebb idő marad a pihenésre, a családdal, barátokkal a pillanatok megélésére. Egy kerttulajdonosnak mindig van valami munkája a kertjében.
Az automata öntözőrendszer ha szakszerűen van megtervezve és kivitelezve, akkor időt nyer Önnek és profi módon öntözi meg növényeit kertjében. Ráadásul ellátja az öntözés feladatát akkor is, ha Ön nincs otthon, nyaralni megy.
Az öntözési rendszereket a víz kiemelésének módja és a területre juttatásának mikéntje szerint különböztetjük meg. Az öntözőrendszerek egyik legfontosabb követelménye, hogy a víz egyenletesen jusson a teljes öntözött területre, vagyis minden növény igényének megfelelően, sem túl sok, sem túl kevés vizet ne kapjon.

A kézzel történő öntözés locsolókannából, vagy locsolótömlővel illetve bólogató öntözőkkel, még ha nem is a legfáradtságosabb munkák közé tartozik egy kiskertben, sőt van aki kifejezetten megnyugtatónak találja az öntözés napi rutinját, nem a legbiztosabb módja az öntözésnek. Az biztos, hogy kézzel sosem tudunk olyan precíz öntözést biztosítani, mint egy előre, profin megtervezett automatizált öntözőrendszerrel. Minden növénynek más vízigénye van. Vannak szárazságot jobban tűrők, vannak nagyon vízigényesek. Előre kiszámított vízmennyiség kijuttatására csak az automata öntözőrendszer képes.
Magyarországon a legideálisabb öntözési idő, amikor a legkisebb a párolgás az a hajnali órákban vannak. Ágyunkból felkelni hajnalban, hogy ideális időpontban öntözzünk kicsit szürreális képet mutatna. Automatán beállított öntöző esetén reggel csak a vizes fű látványa az amit észlelhetünk.

Az öntözés története

A víz az élethez nélkülözhetetlen. Tudjuk ezt mi is és tudták már több ezer évvel ezelőtt is.

Már időszámításunk előtti 6. évezredből vannak régészeti kutatásokra alapozott ismereteink, hogy az ősi Mezopotámiában, Egyiptom egyes területein nem volt elegendő csapadék a pl. az árpa termesztéséhez és öntözőrendszer kiépítésével sikerült a talaj szárazságán enyhíteni.

Tárgyi bizonyítékok vannak arra, hogy a Perun áthaladó Andok völgyeiben, Pakisztánban, Észak-Indiában, Egyiptomban a Nílus partjához közeli helyeken, az ősi Perzsiában és számos helyen komoly víztározókat és bonyolult öntözőcsatornákat építettek ki már az időszámítás előtti korokban.
Az ősi Perzsiában, i.e. 800 körül kifejlesztett quanat technológia az egyik legrégibb öntözőrendszer, amelyet még napjainkban is alkalmaznak. Quanatok Ázsiában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában találhatók. A rendszer függőleges kutak és enyhén lejtő alagutak hálózatából áll, melyeket a talajvíz összegyűjtése céljából sziklák és meredek hegyek oldalába fúrnak. Nagyjából ebben az időben honosították meg római telepesek Észak-Afrikában a nóriát, egy serleges puttonyos kiemelő szerkezetet, melynél a folyóvíz által (vagy állóvíz esetében állati erővel) hajtott kerékre helyezett agyagedények emelik ki a vizet. Időszámításunk előtt 150-re már szelepszerű szerkezetekkel látták el az agyagedényeket, hogy azok vízbe merülésükkor egyenletesebben töltődjenek.
Az évezredek során folyamatosan fejlődtek a technológiák, állandó alkalmazkodásra kényszerítette az embereket az időjárás változása, az új műszaki megoldások létrejötte, ami mára kialakította a XXI.század professzionális öntözéstechnikai megoldásait.
(Forrás:Wikipédia)

Öntözés típusai

• Felületi öntözés: a víz gravitációs úton áramlik és kerül be a talajba. Változatai: árasztásos, csörgedeztető, sávos csörgedeztető, barázdás, mélybarázdás.
• Lokalizált öntözés: A lokalizált öntözőrendszereknél a víz kisnyomású csőhálózaton jut el az öntözés helyére, közvetlenül a növényekhez. Ebbe a kategóriába tartozik a csepegtető öntözés, a mikroszórós öntözés.
• Csepegtető öntözés: a víz cseppenként jut el, közvetlenül a növények gyökeréhez. Vízfelhasználás szempontjából valószínűleg ez a leghatékonyabb öntözési módszer, mivel a párolgási és lefolyási veszteség minimális. Napjaink korszerű mezőgazdasági technológiáiban a csepegtető öntözést talajtakarással, mulcsozással együtt is alkalmazzák, továbbá a műtrágya kijuttatására is használhatják.
• A csepegtető öntözési rendszer: amikor a víz a gyökérzóna alá jut. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a csepegtető rendszert túlságosan hosszú ideig, vagy túlságosan nagy átfolyási sebességgel üzemeltetik. A csepegtető rendszerek rendkívül változatosak: a számítógép-vezérelt magas technológiai színvonalat képviselőtől az egyszerű, emberi munkaigényes rendszerekig minden megoldás megtalálható közöttük
• Esőszerű (vagy esőztető) öntözés: az esőztető öntözésnél az öntözött mezőn a vizet egy vagy több elosztóhelyre szivattyúzzák, ahonnan nagynyomású öntözőfejek vagy vízágyúk juttatják ki a növényekre. Az ilyen, szórófejekből, esőztetőkből, vízágyúkból álló rendszereket fix telepítésű öntözőrendszereknek is nevezik.
• Körforgó öntözőberendezések: A körforgó öntözőrendszer az öntözőfejes megoldásnak olyan változata, mely több egymáshoz illeszetett (általában acélból vagy alumíniumból készített) csőszakaszból áll. A csőszakaszokat kerékre erősített tornyokon elhelyezkedő vázsszerkezet tartja, a csőszakasz hosszában öntözőfejek helyezkednek el, melyeket a középpontból táplálnak.

• Felszín alatti öntözés: A felszín alatti öntözést (vagy szivárgásos öntözést) már régóta alkalmazzák gabonatáblák öntözésére olyan helyeken, ahol a talajvízszint magas. A módszer elve, hogy a talajvíz szintjét mesterségesen megemelik, gyakran alkalmazzák üvegházaknál.
• Kézi öntözés vizeskannákkal, vödrökkel:Ez az öntözési mód minimális infrastruktúrát, de nagy élőmunkát igényel. Vizeskannás öntözés található egyes afrikai országok nagyvárosai körüli gazdálkodásban. A kézi kannás öntözés mellett létezik annak egy természetes, automatikus változata is. A földkeverékbe vezetett poliészter szalagok segítségével egy vízzel megtöltött edényből folyamatos öntözés biztosítható.
• Száraz teraszok: Egyes szubtrópusi országokban, például Maliban és Szenegálban spesciális teraszokat építenek, melyeket nem árasztanak el és nem is alakítanak sík területté. Ezek a teraszok a szintkülönbségeket kihasználó lépcsőket alkotnak, melyek segítenek a párolgás csökkentésében és a víz egyenletesebb eloszlásában.

Az öntözőrendszer felépítése

És akkor lássuk az automata öntözőrendszert kicsit bővebben. Az automata öntözőrendszer szórófejei és csővezetékei a föld alatt helyezkednek el. Víznyomás hatására a szórófejek kiemelkednek a talajszínt fölé, majd az öntözés végén egy rugó húzza vissza nyugalmi állapotba ezáltal a kert használatát az öntözőfejek nem zavarják. Azt, hogy ezt automatikusan tegye egy vezérlő berendezés irányítja.

A programozható öntözőrendszer vezérlőegység elektromos szelepeken keresztül juttatja ki a vizet növényeink számára. Lehetővé teszi a megfelelő terület pontos időben történő öntözését és pontos vízmennyiséggel való egyenletes ellátását. Beosztja a rendelkezésre álló percenkénti vízmennyiséget és gondmentessé teszi az öntözést. A vezérlő elektronika egy akkumulátor segítségével áramszünet esetén is megtartja a programot, de öntözést így nem képes indítani.

Az öntözőrendszer az elektromos mágnes szelepeken keresztül, törpefeszültségű (24 V) elektromos jel hatására nyitják és zárják a szelepet, tehát indítják és állítják le az öntözést. Az elektromos jelet a vezérlő elektronika adja a szelepeknek.

A beállított programnak megfelelően az öntözőrendszer a legalkalmasabb időpontban – rendszerint hajnalban – a víznyomástól és beépített szórófejek típusától függően, 1–2 óra alatt észrevétlenül megöntözi a gyepet és a növényeket. Az öntözőrendszer esőérzékelője viszont letiltja az automatika működését, használatával elkerülhető az eső utáni, vagy csapadékos időszakban történő öntözés. A belsejében kis nedvszívó korongok magukba szívják a lehulló esővizet és ettől megduzzadnak. Átkapcsolnak egy mikrokapcsolót, amely az öntözés szüneteltetését jelzi a vezérlőnek. Eső után ezek a korongok a széltől és hőmérséklettől függően a földdel közel azonos időben száradnak ki, s aktiválják az öntözőrendszert. A kapcsoláshoz szükséges csapadék mennyisége állítható.
A rendszerbe automatikus ürítő szelepek vannak beépítve, melyek a téli leállítást nagyon egyszerűvé teszik.
Ma már egyre népszerűbb, sőt vannak kerületek, települések amelyeknél az építkezés során kötelezővé tették az öntözőrendszer beépítését is.

További információk:
Az öntözőrendszer előnyei>>
Tévhitek az öntözőről>>
Az öntözőrendszer felhasználási területei>>
Hogyan lehet nekem öntözőrendszerem>>

Bizonyára rengeteg kérdés merült még fel önben amelyet a fenti cikkünk nem érintett.
Hívjon minket bizalommal, szakembereink állnak rendelkezésére! Elérhetőségeink>>
Vagy írjon nekünk az alábbi űrlap kitöltésével:

[contact-form-7 404 "Not Found"]